zaj

"A Magyarországon élők közel egynegyede van kitéve a szervezetre káros környezeti zajszintnek."

Alvászavart, gyomor és szívpanaszokat, magas vérnyomást és más egészségkárosodást is okozhat a folyamatos környezeti zajterhelés. Ha az alvás nem zavartalan, az hosszú távon súlyos egészségügyi problémák kialakulásához vezethet.

A zajhatás számtalan egészségkárosító hatást kiválthat: bosszúságérzést, alvászavart, fáradtságot, koncentrálási nehézséget, figyelemzavart, nappali álmosságot, rossz iskolai, munkahelyi, szociális teljesítőképességet. Előfordulhat ingerlékenység, fejfájás, gyomor- és bélrendszeri panaszok, valamint a koncentráció csökkenése miatt a baleseti kockázat is növekszik akár az utcán, akár a munkahelyen. Emellett gyakrabban fordulhat elő vérnyomás- és (kardiovaszkuláris) szívbetegség, metabolikus szindróma vagy a 2-es típusú cukorbetegség. A környezeti zaj elviselésére pedig sokan több altatót vagy más gyógyszert szednek, ami szintén károsítja a szervezetet.

Általánosságban is elmondható, hogy az esti órákban beszűrődő zajok ötször több esetben okoznak panaszokat, mint a nappaliak. Az alvászavarok szív- és érrendszeri kockázatával több nemzetközi tanulmány is foglalkozott, a kutatók a szívinfarktus kialakulásának fokozódását tapasztalták. Összefüggést találtak a repülőgép-zaj és a magas vérnyomás előfordulása között is, és ugyancsak kapcsolatot feltételeznek például a közúti közlekedés zavaró hangjai és bizonyos pszichiátriai betegségek, így a szorongás megjelenése között.

Cseh Károly, a Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézetének igazgatója szerint 40 dBA zajszint felett már megfigyelhetőek bizonyos káros hatások, 55 dBA felett a zaj már kifejezetten zavarja az alvást, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kockázata is megnő. A különböző országokban eltérő éjszakai határértékeket állapítottak meg. Franciaországban például 62, Németországban 49, Hollandiában és Lettországban 40, Ausztriában és Svájcban 50, míg Magyarországon 55 dBA a megengedett érték.