Milyen vizet igyunk? Csapvizet?
Az új ajánlás összhangban van a WELL Building Standard™ 2020 szeptemberében véglegessé vált v2 verzióban megjelölt célkitűzéssel is, ami szerint javasolható a hálózati ivóvíz fogyasztása, ha a mérési eredmények ezt lehetővé teszik. A budapesti hálózati ivóvíz megfelelő helyi vízszűréssel kiváló minőségű ivóvíz.
Az eredmények alapján a csapvíz ólomtartalma elsősorban a főváros és az 5000 fő feletti városok egyes területein jelent problémát. A fővárosban mintegy 50.000 épület és 620.000 ember, míg a vidéki nagyvárosokban kb. 32.000 épület és 130.000 ember lehet érintett az NNK kutatása szerint. Mivel az épületekben a meglévő ólom vízvezetékek eltávolításáig is biztosítani kell az egészséges ivóvizet, ezért környezetvédelmi és egészségügyi szempontból is átgondolandó a megfelelő megoldás.
A víziközmű szolgáltatók felelőssége a megfelelő minőségű ivóvíz biztosítására vonatkozóan az épület vízátadási pontjáig, általában a vízóráig terjed ki. Azonban a vízminőség úgynevezett másodlagos vízminőség-romlás következtében az épületeken belül jelentősen változhat, romolhat és ez a minőségromlás már az épület tulajdonosának vagy üzemeltetőjének felelőssége.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (továbbiakban: NNK) az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” elnevezésű, EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 számú kiemelt projektjének egyik témája az ivóvíz ólomtartalma. A vizsgálati eredmények alapján hazánkban is releváns probléma a csapvíz határérték (az ivóvíz minőségéről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X.25.) Kormányrendeletben meghatározott 10 µg/l) feletti ólomkoncentrációja, elsősorban az 1945 előtt épületek esetén, ugyanis ezekben az épületekben még jelen lehetnek ólomcsövek az ivóvízhálózatban.
Megbízható megoldást jelent az ólomtartalmú vezetékszakaszok végleges eltávolítása, de sajnos erre nincs azonnali lehetőség mindenütt. Megoldás lehet az ásványvíz fogyasztása, de az jelentősen drágább, mint a megfelelően szűrt csapvíz és felesleges műanyag-hulladék termelésével és a szállítás környezetterhelésével jár.
Fontos, hogy az ivóvíztisztító kisberendezéseknek (köznapi szóhasználatban víztisztítóknak) az ivóvíz minőségére vonatkozó 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet alapján rendelkezniük kell ivóvízbiztonsági engedéllyel, ugyanis ezek alkalmazása (nem megfelelő minőségű termék, vagy helytelen használat esetén) egészségkockázatot is jelenthet. A legfőbb kockázat a mikrobiológiai minőség romlása, a nitritképződés, az összes ásványi anyag (köztük a szervezet számára hasznos kalcium és magnézium) túlzott csökkentése, és egyes anyagok (pl. ezüst) beoldódása.
Az összefoglalóban bemutatják 9 ivóvíztisztító kisberendezés 6 hónapig tartó vizsgálatának eredményeit. A vizsgált berendezések között megtalálhatók víztisztító kancsók és beépíthető típusok is. A beépíthető típusok között vizsgáltak aktívszenet és kerámiát tartalmazó kisberendezést, fordított ozmózis membránt és visszasózó patront tartalmazó kisberendezést, fordított ozmózis membránt és by-pass rendszert tartalmazó kisberendezést, aktívszenet és vízlágyító gyantát tartalmazó kisberendezést, zeolitot tartalmazó kisberendezést és KDF töltetet tartalmazó kisberendezést.
Az elemzésben választ kaphatunk arra, hogy melyik ivóvíztisztító kisberendezés milyen magas koncentrációjú ólomszennyezés eltávolítására alkalmas, mekkora a mikrobiológiai, nitrifikációs, csökkent ásványi anyag és beoldódott fémtartalom kockázata. Tájékoztatást találunk arra vonatkozóan is, hogy mely vízszűrőkből nyert ivóvizet fogyaszthatják kismamák és 3 év alatti gyermekek is.
A magzatok és csecsemők érzékenyebbek a káros egészséghatásokra, mint a felnőttek, mert a testtömegükhöz viszonyítva a vízbevitelük nagyobb. A megnövekedő vérólomszint károsan befolyásolja a kisgyermekek központi idegrendszeri fejlődését, szellemi teljesítőképességét.
További információk:
https://efop180.antsz.hu/tajekoztatok-kornyezeteu/tajekoztatok-kornyezeteu-tajekoztatok.html?
Szerző: Kurucz Regina
okl. építészmérnök, WELL AP&Faculty
A bejegyzést szakmailag lektorálta Azari Katalin vegyészmérnök.
A cikk eredeti megjelenése itt található:
https://www.hugbc.hu/hirek/milyen-vizet-igyunk-megjelent-az-nnk-osszefoglaloja-az-ivoviztisztito-kisberendezesek-olomeltavolitasi-hatekonysagarol/4159